Pár hete ismét segítségül hívtam az egyik blogger Facebook-csoport tagjait egy bejegyzés megírásához. Záporoztak az e-mailek, és szuper válaszokat kaptam a kérdésemre: Mi a három legjobb dolog a blogolásban? Mindenképpen jó dolog, hiszen sokan csináljuk. Én leginkább azt szeretem benne, hogy mindig véleményt formálhatok. Persze ez nem mindig pozitív, hiszen nem mindig találok értő fülekre, ettől függetlenül megőrülnék, ha nem mondhatnám meg mindig, amit gondolok. De persze szeretem azt is, hogy kreatív időtöltés, és hogy igényes tartalmat hozhatok létre a sok - általam szennynek ítélt - internetes sajtó címszó alatt működő bulvárcikk mellett. Ha kíváncsiak vagytok 11 szuper blogger válaszára, olvassatok tovább! :)

Talán az első az, hogy leírhatom a saját gondolataimat, tapasztalataimat. Én leginkább úgy vagyok vele, hogy a blogomban a pozitív dolgokat saját magam megerősítésére írom. Lehet bután hangzik, de néha a leírt dolgok is sokat segítenek az önprogramozásban, nem csak a kimondott szavak. Az ajánlós részeket többnyire másoknak írom, hogy megismerjenek, betekintést nyerjenek egy másfajta kultúrába, világba. A jó zenéket szerintem terjeszteni kell. A második, hogy megismerhetek minél több jó és érdekes blogot azáltal, hogy én is blogolok. Így mások gondolatait is megismerhetem és általuk talán én is inspirálódhatok. A harmadik számomra az, hogy a saját belsővilágomat tükrözhetem a blogom külsejével, elrendezésével. A kedvemre alakíthatom, személyre szabhatom, hogy hogyan nézzen ki és vissza adja azt, ami én vagyok. Az egyik  ismerősöm készíti nekem mindig a blogom dizájnerét. Elmondom neki a színeket, hogy mik legyenek benne és tudja, hogy hogyan hozza össze azt, ami én vagyok. A pillangók a boldogságot jelképezik, a zöld szín a természet iránti tiszteletemet, a fekete és sötétebb árnyalatok,a sötét álomvilágot jelenti, amit a goth szubkultúra ad nekem. Én büszke vagyok a blogom kinézetére. Olyan, amilyen én vagyok.

blogom: wikka92.blogspot.com 

Március közepén indítottam a blogom, így elég friss,de az élmény,amit nyújt már így is intenzív. Régóta gondolkoztam rajta,hogy írnom kéne beauty témában,de nem volt elég önbizalmam hozzá. Ahogy más beautyblogokat olvastam mindig arra jutottam, hogy ezt én úgy sem tudnám,és rám úgy sem lenne kíváncsi lenni. 

Aztán most megérett bennem a dolog,és nekiestem. Nem akarok Takács Norie lenni, el vagyok a magam kis világában, már így is fantasztikus érzés az egész.

Az első, és legjobb dolog szerintem ebben az egészben a kikapcsolódás, feszültség levezetés. 

A munkám miattam kezdtem neki ennek az egésznek, kellett valami, ami eltereli a gondolataimat (nem normális dolog éjszaka arra ébredni,hogy nem számláztál ki mindent...) Aztán kitaláltam, hogy elkezdek blogot vezetni, ha törik, ha szakad. Amióta csinálom az összes trutyit, ami a nyakamba szakad napközben sikerül letennem, amikor kilépek a kapun és csak azon agyalok, hogy mi legyen a következő téma, a következő "hogyan készült" bejegyzés, hogyan írjam meg az új szerzeményeim tesztjét stb... Ez jó, végre újra azt érzem, hogy kreatív vagyok, hogy tudok jó dolgokat csinálni. Effektíve nekem ez egy terápia, ami úgy tűnik, hogy rettentő jól működik.

A második a pozitív visszajelzések. 

Nagy szükségem volt rá, és amikor azt látom, hogy legalább egy ember is elolvassa, amit írok, esetleg még hozzádob egy "klassz!" kommentet is, akkor kiugrik a szívem a helyéről. Ezektől az apróságoktól olyan boldog vagyok, annyira jól esik, hogy van valaki/vannak valakik, akinek/akiknek tetszik amit csinálok, hogy folyamatosan vigyorgom néha. Ne érts félre, otthon mindig eddig is mindenben támogattak, de valahogy, amikor ismeretlen emberek a virtuális világon keresztül hasznosnak találják a tippjeimet az egy kicsit jobban megerősít. Aztán lehet, hogy ez csak az én hülyeségem. 

(Ami pedig extra jó érzés, ha más magyar bloggerináktól kapok pozitív visszajelzést. Falnak tudnék menni örömömben :) )

A harmadik a kreativitás. 

Az, hogy újra ötletelek, nézelődök, anyagot gyűjtök, előre tervezek, vásárolok a következő posztokhoz nagyon jól esik. A lelkemnek is és az eszemnek is. Amióta blogolok, az életem más területein is kezdek kreatívabb, összeszedettebb lenni, lassan minden a helyére kerül a fejemben. 

És mindig alig várom, hogy megoszthassam a Drágákkal, amit írtam Nekik. :)

+1

Mióta elindult a blog én is egyre több, eddig ismeretlen bloghoz jutottam el általa.

Ez csúcsszuper, olyan gyöngyszemekre találtam, mint Ildie blogja, Style&Beauty by Anna, Laura DIY blogja illetve a Te blogoddal is így futottam össze, még ismerkedünk :) 

A blogom: http://beautyonbudget.blog.hu/

Szia, íme az én 3 legem a "legjobb dolog a blogolásban" témáról :)

1. Maga az írás. Bár nem tartom magam (jó) írónak, de néha kikívánkozik belőlem ez-az. Egy-egy vélemény vagy tapasztalat, amiről úgy érzem, hogy meg kell osztanom valakivel, valakikkel. Miközben ez egyfajta terápia is. Amit leírok, ahhoz illik tartanom is magam, nem igaz? :) Ez amolyan önmotiváció.
2. Visszajelzések. Amikor nem csak ismerősök mondják azt, hogy jó amit csinálsz, hanem vad idegenek. Sőt, akadt már olyan is, akinek segítettem valamelyik írásommal. Ez pedig felbecsülhetetlen.
3. Az "ismeretlen ismerősök", akik olvasnak és én is olvasom őket. Akit olvastam, kommenteltem / lájkoltam, aki engem olvas és kommentel, és megismerjük egymást, virtuális barátok leszünk, akik várják egymás bejegyzéseit. Mit olvasott legutóbb, milyen öröm érte, hol járt múlt héten... Ilyen virtuális barátokkal van tele például a MBBK csoport. ♥

Adri (http://megvalositas.blog.hu)

Nevem: Annie

Blogom: http://selfmadedarkness.blogspot.hu/

Két évvel a blog indulása után már a kévészünetben meg tudok írni egy cikket, egyre kevesebb benne a lektorálnivaló, egyre kevesebb benne a logikai botlás, egyre összeszedettebb, egyre világosabb a struktúrája. Ez nem tűnhet nagy dolognak, én sem gondoltam, hogy az; csak amikor láttam, hogy évfolyamtársaim mennyit szenvednek a szakdogával, milyen nehezen kaparják össze a mennyiséget, és milyen fókusz nélküli az írásuk, akkor jöttem rá, mennyit számít a gyakorlás.

2.    Információ

Kiskoromtól fogva szó szerint minden érdekel, de a blog előtt mindenben csak belecsipegettem, egy kis tech, egy kis asztrofizika, egy kis szociológia, egy kis irodalomelmélet, mikor milyen könyvet vagy cikket találtam, de az egésznek nem volt íve, nem volt célja, nem állt össze a fejemben a sok "felesleges" infó. Most azonban egy-egy poszt miatt néha elég komolyan utána kell menni néhány infónak, az írásnak kell adnom egy logikai ívet, így a megszerzett tudásmorzsák is összeállnak egy nagy egésszé. Ráadásul a blogolás technikai része, a HTML-szöszmötölés, keresőoptimalizálás és hasonlókk során tanultakkal szépen kompenzálom, hogy kb. az összes valaha volt informatikaórámon blogoltam.

Közhely, hogy a blog jó referencia tud lenni munkára jelentkezéskor, de konkrét példát még nem láttam leírva, úgyhogy íme.

A párom példaképe Steve Jobs, én viszont nem igazán kedvelem; egy sztorizgatás alkalmával elmesélte, hogy Jobs úgy kapta meg az első állását, hogy felhívta valamelyik nagy techcég CEO-ját, hogy "Szia, Steve vagyok, még nem ismertek, de éppen egy számítógépet építek". Felmordultam, hogy ez nekem is menne, nem zseninek kell hozzá lenni, csak egészségesen vakmerőnek, mire a párom azt válaszolta, hogy hajrá, kerüljek be ahhoz a horrorkritikai portálhoz, amiről hetek óta áradozom. Másnap felfújtam magam, és írtam egy rövid ímélt: "Sziasztok, Annie vagyok, és elég jó horrorkritikákat írok", és belinkeltem pár korábbi cikkemet a blogomról.
Ezt a választ kaptam:

"Köszönjük a jelentkezésed, többen is megnéztük az oldalaid és cikkeid, és rendkívül nagy örömünkre szolgálna, ha körünkben tudhatnánk. Igényesen, választékosan, szórakoztatóan írsz, remek stílusban :)

A felvétel mikéntjéről még egyeztetnünk kell a többiekkel, a jelentkezők esetében ugyanis többnyire szoktunk tartani egy rövidebb próbaidőszakot, de szerintem ettől nálad eltekintünk majd." 

A tanulság: stevejobskodni csak akkor lehet, ha már van egy - átvitt értelemben - saját építésű számítógéped. Nekem ez a blog volt.

Tegnap megjelent az első cikkem a Cinegore horrorkritikai portálon. Ez az oldal egyébként a kultikus státuszba emelkedett magyar Fangoria magazin reinkarnációja.

http://www.cinegore.net/2016/05/02/masodvelemeny-shaun-of-the-dead-2004/

Több, mint 8 éve blogolok különböző platformokon, és olyan sok jó dolog történt már velem a blogolás során, hogy szinte lehetetlen kiemelni hármat közülük, mégis megpróbálkozom vele.

1. Növeli az önbizalmam: egy-egy kedves komment, e-mail, üzenet olyan hihetetlenül nagy energiával tud feltölteni, hogy képes vagyok hetekig mosolyogni, boldog lenni miatta. Sokaknak ez semmit nem jelent, engem erővel lát el.

2. Fejleszt: fejleszti a helyesírásomat, a fogalmazásomat, a szókincsemet. Manapság sajnos azt látom, hogy ezt sokan elhanyagolják, ami talán nem is meglepő a technika ezen korában. Én mindig is szerettem írni, olvasni, és ez így vagy úgy, de örökké az életem része marad.

3. Különböző stílusú, személyiségű embereket ismerhetek meg: olyanokat, akikkel a való életben nagy valószínűséggel nem találkoznék. Persze nem állítom azt, hogy valakit meg lehet ismerni csak a blogján keresztül, mégis betekintést nyerhetünk picit abba, mit érez, mit gondol a másik ember. És épp ezt szeretem a blogokban, ezt a sokrétűséget, a sok színes egyéniséget.

Blog: http://emlekbuborek.pe.hu

Örülök, hogy megint van 3 leg... kihívás, és még a téma is nekem való.

Mi a 3 legjobb dolog a blogolásban?

Az első, és legfontosabb, ami a legnagyobb öröm, és ami a blogírás végső célja: hozzászólást látni a bejegyzésem alatt! :) Ha valakinek véleménye van egy bejegyzésről, akár pozitív, akár negatív, az azt jelzi, hogy legalább egy embert érdekelt a bejegyzés. (Persze jobb, ha pozitív az a hozzászólás... :D ) Ilyenkor mindig nagyon örülök, hogy nem hiába tettem fel azt a bejegyzést. Vajon hogyan tudnám elérni, hogy aki olvas, az hozzá is szóljon a blogomhoz?

A második eleve a blogírás élménye, hogy van egy felület, ahol szabadon kitehetem mindazt, aki és ami én vagyok. Az élményeimet, a véleményemet, a világnézetemet. És senki nem szólhat bele. Csak hozzá. De az teljesen más...

A harmadik legjobb a blogolásban a kreativitás. Ez főleg a személyes, pozitív fotósblogomban mutatkozik meg, de akár a másik, a szakmai blogomhoz is kellhet. Eleve a téma kiválasztása is kreatív feladat, aztán a megfogalmazás, a képek elkészítése, kiválasztása, elhelyezése a szövegben. Ez mind egyéniség és kreativitás kérdése. És örülök, hogy képes vagyok rá. :)

És hogy mennyire vagyok kreatív, az itt kiderül: https://elmenykepek.wordpress.com/

3 LEGJOBB DOLOG A BLOGOLÁSBAN

1. Az alkotás öröme

A legjobb érzés amikor leülök írni és szárnyal a fantázia, hogy mi legyen a téma, hogyan írjam meg, szerkesztem a képeket és teljesen belemerülök, miközben fel is töltődök. Egyfajta kikapcsolódás és terápia is az írás. Öröm adni is, főleg ha visszajelzést kapok arról, hogy az általam tanácsolt/ajánlott dolog bevált! 

2. A szabadság

A blog egy hely, ahol teljesen a magam ura lehetek és ez a mai világban azért valljuk be, hogy ritka dolgok egyike.  Megadja azt a lehetőséget, hogy arról írjak, amiről akarok, én válasszam meg a témát, a stílust és nincs elszámolási kötelezettség, hogy miért épp arról írtam, miért akkor, miért úgy, ahogy.

3. A közösség

Igen, van azért árny oldala is ennek, de mindig igyekszem pozitív lenni és jó oldalra koncentrálok, ahol olyan emberekkel beszélhetek, ismerkedhetek meg, kérhetek tanácsot, akiknek szintén ez a szenvedélye. Kedves, őszinte és segítőkész emberekkel találkozhatok, sőt, ha úgy adódik, akkor akár személyesen is. A bloggertalálkozók feltöltenek, hisz egy helyen olyan emberek, akiknek közös az érdeklődésük, mindig szuper! :)

http://noratukre.blogspot.hu/

http://hajnikavilaga.cafeblog.hu/