Alapvetően úgy gondolom, jól bánok a szavakkal, de a 10 leg formula sokszor gondot okoz. A kedvencet ugyanis elég nehéz úgy leg-valamivé alakítani, hogy létezzen is olyan szó és érthető is legyen, hogy miről szól majd az adott bejegyzés. Persze el is térhetnék ilyen esetekben a leg szótól, de ha már ezt a címet adtam a rovatnak, akkor maradjon ez. Na de elég a grammatikából, foglalkozzunk inkább a kedvenc állataimmal. :) Természetesen ezúttal is sorrendiség nélkül.

1. Alpaka. Olyan, mint a láma, csak cukibb. Így tudnám legtömörebben megfogalmazni. A lámákat is csípem, azoknak is totál lökött fejük van, de ezek az állatok olyanok, mintha plüssök lennének. Kinézetre és tapintásra is. Ha még nem simiztetek ilyen lényt, a Fővárosi Állat- és Növénykertben megtehetitek, ugyanis a simogatóban egy ilyen cukiság is lakik. Pihe-puha, besüppedős állatka, olyan, mintha felhőbe nyúlna az ember. :D És mennyire idióta feje van! :D

2. Bagoly. Mostanában nagyon felkapottak lettek a baglyos cuccok, ami nem véletlen, ugyanis szintén egy vicces, dilis fejű állatról van szó. Nagyon bírom, ahogy forgatják a fejüket, meg ahogy külön pislognak a szemeikkel. Sok fajta van, én a pici, kerek, zömökeket bírom a legjobban, azok a legnyomibbak. :D

3. Macska. Ha szeretettségi sorrendben írnék, biztosan ő lenne az első helyen. Azért is, mert ilyen állatkám már volt több is, és lesz is, ebben egészen biztos vagyok. Ahogy abban is, hogy ennél szerethetőbb, helyesebb lények nincsenek a földön. Az örök kérdés és néha vita-téma kutya vagy macska?  kérdésre én gondolkodás nélkül rávágom, hogy a cicákért rajongok a legjobban. És éppen azzal magyarázom ezt, ami az ellentéte a kutyások válaszának. A kutyák mellett ugyanis legtöbbször a feltétlen szeretetet és a hűséget hozzák fel indokul. Én meg pont azt csípem a macskákban, hogy okosak és az érzelmi intelligenciájuk is a helyén van. Egy macska igenis megsértődik és napokig/hetekig lehet kényeztetni, mire visszafogad a kegyeibe. Egy macska igazi társ és barát, nem azon a naiv, feltétel nélküli módon, ahogy az ebek. 

4. Kutya. Most hogy rommá fényeztem a cicákat a kutyusokkal szemben, meg is cáfolom kicsit magam, ugyanis a kutyákat is imádom. Szintén volt már és biztosan lesz is a jövőben, de csak miután a cicá(ka)t már teljesen megszoktuk. :D Fajta-tekintetben viszont válogatós vagyok, mert 1-2 ebet kifejezetten visszataszítónak találok. Nem azért, mert esetleg félnék tőlük, csak csúnyának tartom őket. A kedvenceim a nyomott képű mopszok, francia és angol bulldogok, illetve a nagy, mackó-jellegű bernáthegyi, újfunlandi és társaik. :) Ha csak egyet írhatnék, a mopedeket választanám. :)

5. Prérikutya. Általában az állatkertek végén laknak ezek a kis cukiságok és én mindig náluk töltöm el a legtöbb időt. Minden apró rágcsálót és icic-pici emlőst szeretek, én lazán elkapom az egeret, és a Duna-parton sem rohanok el, ha egy patkány jön szembe, sőt… :D De a legkedvesebb apróság számomra mégis ő. Imádom, ahogy eszik, ahogy figyel, ahogy feláll. Haláli figura! :D

6. Strucc. Újabb vicces madár. Hatalmas, mégsem félelmetes. Na jó, a lábait elnézve, nem biztos, hogy szívesen összefutnék vele random az utcán, de a feje annyira vicces, hogy tökéletesen ellensúlyozza a lába zordságát. Ahol felnőttem, pár saroknyira volt egy struccfarm, amit az út széléről a mai napig látni, így mikor megyünk anyukámékhoz, mindig belesünk és mindig jót vigyorgunk rajtuk. :D Olyan kis nyomik szegények! :)

7. Tigris. Sokat gondolkoztam, melyik nagymacska kerüljön fel a listára, ugyanis ahogy a házi verziókat, úgy a nagyobb rokonaikat is nagyon szeretem a cicáknak. Végül az a macsek került ide, aki a legfenségesebb, a legpuhábbnak tűnő, és akivel egyszer igazán szeretnék közelről találkozni és mancsot rázni. Tudom, nem vagyok normális, de komolyan bakancslistás dolog, hogy egyszer megsimizzem egy tigris talp-párnácskáit, vagy a füle tövét. A kedvenc tigris-néző helyem egyébként a Kecskeméti Vadaspark, ahol bár kis helyük van, de boldog macskák laknak, szeretnek mozogni, fürdeni, közel jönni a kerítéshez… Ha arra járunk, ott töltöm el a legtöbb időt. :)

8. Tyúk. Egy nagyon hagyományos, semmi extra állat, mégis az egyik legviccesebb tulajdonságokkal rendelkezik. Már maga a tény, hogy egy dínó-rokon, elég humoros, és még emellé társul a lába, a feje, meg a különböző fajtái. Kedvencem a selyem-tyúk, amit magunkban csak jetiként emlegetünk. :D Jaj, és bár a mai posztban csupa általam fotózott képet osztok meg, ezt a videót nem szabad kihagyni.

9. Víziló. Különleges varázsa van a hatalmasra nőtt állatoknak, szerintem mindenki szereti az elefántot, orrszarvút és társaikat. Elsők közt tekinthettük meg anno Ashát is Budapesten, a férjem meg hatalmas rinó-fanatikus. Leginkább mégis a vizilovakat bírom, szintén a viccességük miatt. Imádom, ahogy a fülüket mozgatják, ahogy a vízben vannak és kilóg  a hátuk (főleg, mikor néhány madár ezt kihasználva le is telepedik a „kis” szigeten), meg ahogy a szárazföldön sétálnak és láthatóvá válik a kis nyomi lábuk. :D Tőle biztosan betojnék rácsok nélkül, de biztonságos távolságból az egyik legaranyosabb állatnak tartom.

10. Zsiráf. Szegény kis zs betűs a végén kullog, pedig biztosan nem itt lenne, ha a sorrenddel is bajlódnék. Benne is a nyomi fejét szeretem leginkább, de a színeit és a mintáját is imádom. Meg a kék nyelvét. :D Zsiráfot is simiztem már, több helyen és alkalommal is. Nagyon jó arcok, és bár biztos nagyot rúgnak, ők sem túl ijesztőek, közelről sem. :)

Hú, tudnám még sorolni, ugyanis imádom az állatokat, de talán ők a TOP 10, ha nagyon átgondolom.

Nagyon kíváncsi vagyok a ti kedvenceitekre, illetve arra is, hogy szeretnétek-e antikedvenc állatos listát is? Szívesen összeszedem azt is, ott könnyebb is lesz a dolgom, mert kevés állat van, ami nem a szívem csücske. :)