A hajszínünk megváltoztatása – ha rendesen akarjuk csinálni – sok előkészülettel jár. Először is ki kell választani a hozzánk legjobban passzoló árnyalatot. Szerintem fontos, hogy sokat nézegessük, szokjuk a színt, és ne pillanatnyi felbuzdulás alapján döntsünk egy ilyen kérdésben. Az én vacillálásomról ITT írtam, ha még nem olvastátok el, érdemes megnézni. Ha már biztosak vagyunk az új hajszínünkben, szerintem nagyon fontos tájékozódni a festésről, a régi és az új hajszín közti átmenet nehézségeiről, illetve a választott színnel kapcsolatos lehetségesen felmerülő problémákról (kopás, extrém roncsolódás, stb.). Mindenképp fontos, hogy a festés előtt és után is megfelelően tápláljuk, ápoljuk a hajunkat, próbálgassunk pakolásokat, olajakat, hozzuk ki a legjobbat loboncunkból, mielőtt nekiesünk. A tájékozódásomról és a hajápolásról bővebben ITT írtam.

Mivel sok helyen olvastam arról, hogy a szőke hajon nem mindig megfelelő a vörös hajfesték működése, nem mertem első alkalommal az egész hajam befesteni. Egy olyan tincset választottam, ami látható helyen van, de mégis elrejthető, ha nagyon béna színe lenne. A fülem mögötti részből választottam le egy kb. ujjnyi vastag tincset, amit először beszíneztem. Ezt szerintem úgy a legkönnyebb megcsinálni, hogyha a többi hajunkat összekötjük lófarokba és csak azt a pár szál hajat hagyjuk ki a copfból, ezáltal elkerüljük, hogy foltos legyen a végeredmény és elrejthetetlen legyen a tincs. Mivel a tő festése nehéz lett volna a többi haj kihagyásával, nagyjából egy centivel lejjebb kezdtem el rákenni a festéket a hajra – egy tincs esetén úgysem gond, ha nem legfelülről indul.

A dobozon előírtakat követve összekevertem az azonos arányban kinyomott festékkrémet és a színelőhívót, majd kb 30 percig hagytam a hajamon. Amire nagyon oda kellett figyelnem, az az, hogy míg a szőke hajfestékek nem fogták be a ruháimat és gyakorlatilag bármiben festhettem, a vörös igencsak intenzív színű krém bizony foltot hagy a ruhán, így mindenképpen vagy egy koszolós pólóban, vagy csak egy törölközőt magunkra csavarva álljunk neki a műveletnek. A fél óra leteltével ezt az egy tincset könnyedén le tudtam mosni a csapnál. Addig mostam a vízzel a hajam, míg teljesen tiszta folyadék nem távozott, majd pici samponnal is átmostam a tincset. Ezután egy kis hajon hagyható balzsamot fújtam rá, majd kiengedtem a többi hajamat is és hagytam a levegőn megszáradni a vörös részt.

Szerintem nagyon szép színt kaptam, úgyhogy nem is vártam sokat a következő lépéssel. Még mindig nem kapott új színt az egész loboncom, második körben a hajam alsó rétegét színeztem be. Ez régen nagy divat volt, mindig is tetszett, csak nem mertem gimiben bevállalni, utána meg imádtam a hajam, emiatt el is felejtődött. Kb. a felénél választottam szét a frizurám, és a felső réteget szoros copfba fogtam. Kis konytot képezve a fejtetőm első részére rögzítettem, hogy véletlenül se nyúljak bele a festékkel a felső rétegbe. A hajam alját kifésültem, majd alaposan bekentem a narancssárga keverékkel. A felső résznél a töveket újra kihagytam, mert féltem, hogy belerondítok a fenti szőke tincsekbe. A fél órás hatóidő lejárta után alaposan kimostam a festéket a hajamból, majd rendesen megmostam samponnal, balzsammal, az egészet, ahogy kell. :) Csodaszép lett a szín, amit elértem, folyamatosan nézegettem a hajam alját, amíg sor nem került a következő hajmosásra. Akkor már bátor voltam és a maradék szőke részt is megszüntettem. :)

 

Szerintem nagyon szép színt kaptam, bár kicsit sötétebbet, mint szerettem volna. Ami később bebizonyult, hogy nem is baj, mert a vörös szín tényleg nagyon kopik… Meglepő, hogy nem roncsolta vészesen a loboncom a nagy átalakulás, mert bár érezhető, hogy szárazabbá vált az egész, abszolút nem törtek el a hajvégeim és teljesen elfogadható, vállalható minőségű maradt a hajam, Természetesen ettől függetlenül táplálom most ész nélkül: kívül-belül erősítem, amennyire csak tudom. Erről a következő posztban fogok részletesebben írni.