Hetek óta próbálom összeszedni a gondolataimat, hogy mit írjak a hajszínváltásomról. Mindenképp szerettem volna írni ebben a témában, mert bár majdnem 10 éve festem a hajam, a színváltáskor felmerülő problémák eddig elkerültek. Annyira szerteágazó gondolatok és témák jutottak eszembe, hogy gigantikus lett volna a bejegyzés, így több részben fogom közzétenni a blogon. Az első részben az első színváltási gondolattól a végső döntés meghozásáig írom le a tapasztalataim.

Egészen idáig 3 féle festéket használtam, kamasz koromban, amíg anyukám festette nekem, addig valamilyen no name cuccot használt, amiről annyi emlékem maradt csak meg, hogy külön volt az oxi és a festék, illetve hogy a százas boltban vásárolta. Aztán az valamiért megszűnt és akkor kezdtünk el Palette festéket venni. Mindig az Intensive Color Creme családból jött haza egy tag, vagy a C9-es, vagy az N12-es árnyalat. Ezekkel nagyjából azonos hatást lehetett elérni az eredetileg világosbarna hajamból – viszonylag hamvas, de azért inkább sárgás, mint fehéres szőkét. Nagyon szerettem, de egy ideje már kacsingattam más színek felé.

  

Eleinte csak a szőke különböző árnyalatain gondolkoztam el, meg is tetszett egy szín, amit hol eper- hol rózsaszőkének neveznek… Ez egy nagyon érdekes szín, ami alapvetően szőke, de bizonyos fényviszonyok között egészen rózsás, vöröses fénye tud lenni. Egy shopline-os nézelődésem során meg is rendeltem a Palette ICC rózsaszőke (CV12) árnyalatát. Persze mire ideért, addigra már egészen más színben gondolkoztam…

Történt ugyanis, hogy egy szép, nyugodt délutánon, mikor a Pinteresten nézelődtem, felfigyeltem egy képre, amin egy olyan csodás hajzuhatag volt, hogy percekig nem tekertem tovább az oldalt, csak néztem azt a képet tátott szájjal. Imádom a hajszínét a leányzónak, csodásak a hullámai, a masnira meg már szavakat sem találok, úgyhogy be is fejezem az ömlengést. :) A képet elmentettem a telefonomba és naponta megnéztem, addig-addig, amíg úgy döntöttem, magamon is látni szeretnék valami ilyen narancsos-rezes csodaárnyalatot.

  

Szerintem nagyon fontos, hogy az ilyen drasztikusabb váltásokat rendesen gondoljuk át, hagyjunk időt magunknak, míg megszokjuk a gondolatot, hogy mostantól minden más lesz… Kellenek új kiegészítők és ruhák, elképzelhető, hogy bizonyos sminktermékeket sem tudunk használni az új hajszínünkkel. Illetve bizonyos munkakörökben nem nézik jó szemmel az extrább színeket, így ezen is érdemes elgondolkozni (pl ha még az oviban dolgoznék, valószínűleg én sem mertem volna bevállalni a hirtelen váltást). Elképzelhető, hogy ha meg is tetszik egy hajszín, 1-2 hét múlva már mégis a régi, megszokottnak örülnénk. Ami szolidabb színek esetén nem olyan nagy gáz, de a vörös és a fekete festék köztudottan nehezen távolítható el, a haj jelentős károsodása nélkül gyakorlatilag megoldhatatlan, szóval alaposan átgondolt döntésnek kell lennie, mire belevágunk a festésbe.

A fenti képen kívül rengeteg fotót kerestem még, próbáltam többféle árnyalattal ismerkedni, illetve 1-1 szín különböző fényviszonyok közti látványával megbarátkozni. A vörös talán a legszínváltósabb az összes hajszín közül, a rikító narancssárgától a visszafogott barnásig is képes elmenni ugyanaz az árnyalat attól függően, hogy milyen év- és napszak van, hogy kint vagy bent készült a fotó, illetve hogy használt-e a fotós vakut, vagy sem. Többféle árnyalatnak utánanéztem, tényleg rengeteg képet láttam, amin vörös nők szerepelnek. Abban azonnal biztos voltam, hogy a rezes árnyalatok tetszenek, és hogy ha vörös leszek, akkor csakis ezen a vonalon fogok mozogni. Szépek a pirosas és pinkes árnyalatok is, de az nekem már túl sok lenne, nagyon kívül esne a komfortzónámon.

A döntés tehát nagyjából 3-4 hét alatt megszületett: rézvörös hajat szeretnék. Nagyon. :)

(folyt. köv.)