Szinte biztos, hogy mire
olvassátok ezt a bejegyzést, addigra már túl leszünk a szülésen, valamilyen
úton-módon, de mindenképp szerettem volna megörökíteni ezt a mostani
állapotomat is. És mennyire jó, hogy a terhesség 40 hetét éppen 40 bejegyzés
fogja képviselni, utolsóként majd a szüléstörténetünkkel, mindezt tökéletesen
tervezetlenül.
😊
Szóval, november 30-a van,
csütörtök. Menzesz szerint november 24-ére lettem volna kiírva, de mivel ez
nálam nem a legmegbízhatóbb forrás, ezért a 12 hetes UH méretek alapján dec. 2.
került fel minden papíromra és a kiskönyvembe is. Őszintén szólva, én a nov.
24-ére sem gondoltam úgy, mint lehetséges dátum, jóval előbbre vártam Elizabet
érkezését. Nem kell koraszülésre gondolni, de a betöltött 36. héttől én nagyon
szívesen mentem volna már a kórházba, és nem is gondoltam, hogy ma, 30-án is
itt pötyögök majd, ekkora hasmérettel és még mindig egyben. Anyukám engem 11
nappal szült előbb, a tesóimat még korábban, 2-3 héttel a kiírt dátum előtt.
Persze nem feltétlenül öröklődnek ezek a dolgok, de bíztam benne, hogy mégis.
Egyébként is mindent korán csinált Liza a pocakomban. Bár a 18-20. hét
környékén szokták általában megérezni az első babás kismamák a magzatmozgást,
én már 14 hetesen összetéveszthetetlenül tudtam, hogy őt érzem. Hamar be is
fordult, a 18. heti UH-n már koponyavégű volt, úgy is maradt onnantól végig.
Mindent jóval korábban csinált, mint az átlag, emiatt is számítottam rá, hogy a
találkozásra sem kell ennyit várni. Ennyit… Na de mennyit? :D
Az utóbbi 3-4 hétben én már
minden jelzését figyeltem a testemnek, minden apróbb fájdalomra vagy
keményedésre megörültem, hogy na majd most, majd most. Aztán mindig szépen
elmúltak a jelek. November elejétől, dátumra lebontva emlékszem kb minden napra
és az akkori érzéseimre (jegyzeteltem is… :D).
Okt. 19. utolsó UH, 33+5 hetes
voltam, este és másnap is bőgtem, mert hiányozni fog a doki és mindjárt vége,
és ne legyen még vége.
Nov. 2. az első NST +
Streptococcus kenetvétel – tök jó, szívhangot mér rég hallgattunk, a szülésznő egész
normális volt, de a kenetet levevő dokitól beijedtem (erről bővebben
ITT). Még
ne szüljünk inkább.
Nov. 9. újabb NST, kenet
eredménye: gomba. Hüvelytabletta, 5 napig. Juhú… Akkor még egy hetet várni
kéne, mert elvileg kb 2 nap, amíg kiürül majd a cucc a kúra végén.
Nov. 10-16. Még x tabi, bírjuk
ki, de az se baj, ha nem.
Nov. 17. gyere Liza! 😊
Nov. 18-19. az utolsó kettesben
töltött hétvégénk. Sütizés, vásárolgatás, séta, jaj, de szeretem a férjem, de
fura lesz, hogy nem csak ketten leszünk, de alig várom!
Nov. 20. Ma szülök!
Nov 21. Ma tényleg szülök!
Nov 22. Sose szülök…
Nov. 23. negyedik NST, Liza egész
éjjel mocorgott, reggel lustizott. SZTK-ból kipenderítettek, menjünk át a kórházba,
a szülőszobára. 6. emelet, liftbe nem szállok, nem baj, majd a lépcsőzéstől
hátha beindul. Lépcsőn para: nehogy beinduljon, nincs itt a kórházi táska, Cicc
meg nem hagyhat itt. Legközelebb már hozni kell. Nem indult be. Az emelet azon
része, amit láttunk, szép, a szülésznő és két gyakornok is kedvesek, cukik,
összefutottunk a dokimmal, még mindig tündér a pasas. Mennyivel jobb itt, mint
az SZTK-ban... Liza még mindig aludt, de sikerült némi mozgást produkálni, 6
emelet vissza, aztán még 2 fel-le az SZTK-ban is egy aláírásért. Ahogy beültünk
a kocsiba, Liza olyanokat rúgott, hogy csillagokat láttam. :D
Nov. 24. Szülni kéne. Tegnap
megvolt a lépcsőzés, nem használt, akkor ma fűszerezek. Durván. Húsgombócos
paradicsomos tészta, zöldfűszer özön a gombócokba és a szószba is. Finom volt…
Nov. 25-26. megint hétvége.
Tényleg az utolsó kettecskén? Utsó séta, karácsonyi tervek, babaszoba 100%-os,
csak a gyerek hiányzik. Gyere, Liza!
Nov. 27. reggel hasfájásra
keltem, juhú, szülök. 2 perc múlva, úristen, szülök?! 2 perc múlva
visszaaludtam, pár órával később semmi tünet. Remek. Lépcső, fűszer megvolt,
koktélozni nem akarok. Este szexeljünk! Este: úristen, és ha beindul tőle?
Nov. 28. Az orgazmus nem indítja
be a szülést. Ki az a hülye, aki ezt kitalálta?
Nov. 29. Karácsonyfa díszítés. Ez
fészekrakás lenne? Na, akkor majd este… Estére láz, nátha. Ha most beindul,
belehalok a szülésbe, levegőt venni sincs erőm, fel se jutok a hatodikra.
Baszki.
Nov. 30. 2 napja alig aludtam,
mára bepótoltam, kb 11 órát sikerült kisebb megszakításokkal pihenni. Ez vajon
jel? A nátha jobb, csak a fejem fáj. Holnap NST. Nincs kedvem az SZTK-hoz. Este
szex? Tuti. Fűszerek is. Lassan egy tonikra is ráveszem magam, pedig utálom.
Kár, hogy nincs lépcsőnk. :D
Hát itt tartunk most. Picit
mintha fájna a hasam, de tompán, és az egész, semmi ciklikusság nincs benne. Liza ma feltűnően lusta. Lehet,
hogy ő már tud valamit? Rápihen valamire? Nagyon remélem, mert innentől minden
nap kellene NST-re menni. Meg amúgy is... Gyere már, Liza! 😊
folyt. köv.
Mi a helyzet??????
VálaszTörlésDecember 8-án reggel megszületett Liza. 😊
Törlés