Oké, a mai poszt miatt sokan nem
fogtok kedvelni. Sőt, biztos vagyok benne, hogy lesz leiratkozás, kikövetés és
„dögölj meg” típusú komment is, de valahogy nem izgat. Sokkal inkább izgat a
címben feltett kérdés, és a válasz is rá.
Kezdjük ott, hogy sokszor bajban
vagyok az idősekkel. Nem is feltétlenül magával a korcsoporttal, hanem
konkrétan a nénikkel, bácsikkal. Ez így fura leírva, tudom, de valahogy akkora
különbség van ember és ember közt, hogy igenis valaki 50 évesen már néni, míg
valaki 70 évesen még mindig sokkal inkább nő. Szerintem értitek. Szóval a
gondom a nénikkel, bácsikkal van, nem a korukkal. Illetve nem is velük, hanem
konkrétan azzal, hogy sokan azt hiszik, hogy azért, mert ők leéltek x évet és
átéltek x dolgot, nekik már mindent szabad.
Az utóbbi kb fél évben két olyan
„hír” is megjelent a médiában, ami ezzel kapcsolatos, és amikkel kapcsolatban
mindig a negatív oldalon álltam. Az első a gödöllői cukrász bácsi. Nem
emlékszem a nevére, és lusta vagyok rákeresni, de biztosan tudjátok, kiről
beszélek. Hatalmas port kavart, hogy szegénynek bezáratták a cukiját, pedig ott
élte le az életét, és jaj szegény, most mi lesz vele? Persze az emberi oldalát átérzem a dolognak, magát
a bácsit én is sajnálom, ha nem is úgy tűnik. Viszont aki megnézte a
képeket, amik a műhelyében készültek, nem hiszem, hogy szívesen ennének abból a
fagyiból. Mind a dzsuva, mind a retkes, rozsdás edények, mind az izzadó test és
az ősz, gazdag mellszőr látványa undort keltett bennem, ahányszor csak rápillantottam
a fotókra. Egy olyan helyen, ahol embereknek, eladásra és fogyasztásra szánt
élelmiszert állítunk elő, NEM LEHETNEK ILYEN KÖRÜLMÉNYEK! Ha a bácsika otthonra
nem vesz magának új lábast a rozsdás helyett, szíve rajta, max megugrik kicsit
a vasszintje. A mellszőrrel sincs alapvetően baj, sőt… (:P), de akármilyen
meleg is van, ha konyhán dolgozik az ember, fel kell venni egy zárt felsőt! Még
itthonra, kettőnknek sem főzök úgy, hogy mondjuk ki lenne engedve a hajam, vagy
hogy ne lenne tiszta az edény, amiben készül a vacsi… Pedig nem, nem vagyok
tisztaságmániás, éppen ellenkezőleg, tök vígan élek kupiban is. De a kaja, pia,
bármi, amit emberi fogyasztásra kínálunk, nem készülhet olyan helyen, amit a
képeken láthattunk.
Hozzátartozik a bácsi sztorijához
az is, ami persze csak később, sokkal kisebb nyilvánossághoz eljutva szivárgott
ki, miszerint felajánlottak neki segítséget, új, korszerű gépek és eszközök
vásárlásához, amiből ő nem kért. Valahogy innentől már az embert sem tudtam
sajnálni, akármennyire is kőszívűnek tűnhetek most. Ha nem fogadja el a
segítséget, akkor annyira csak nem hiányzik neki az a cukrászda, nem?
A másik sztori a napokban látott
napvilágot. Egy 90-hez közel járó néni el akart lopni egy sajtot egy
szombathelyi boltból. Lefülelték a biztonsági őrök, kihívták a rendőröket,
pontosan úgy jártak el, ahogy kellett. Persze, biztosan kevés a nyugdíja a néninek. Biztosan hónap vége volt. Biztosan
nagyon vágyott egy kis sajtra, ami nem olcsó. Biztos nincs gyerek, unoka,
senki, aki megvette volna neki. Elhiszem. De akkor is felháborítónak
tartom, hogy a cikk alatt AZ ÖSSZES komment arról szól, hogy mindenki sajnálja
a nénit és mindenki kifizetné neki a sajtot. Muszáj hozzátennem, hogy ha
normális körülmények között derül ki a dolog, tehát teszem azt, együtt
válogatjuk a sajtokat a pultnál és hangosan maga elé mormogja, hogy jaj de
drága, aztán visszateszi és tovább indul, akkor simán követni kezdem és
megveszem neki. 90 éves, csak utolérem. :D De ez a néni nem kesergett, nem
szomorkodott, hanem lopni akart. LOPNI! Ha ugyanezt a cikket nem egy 89 éves
néniről, hanem egy 17 éves, roma származású fiúról olvassuk, akkor az összes
komment az lenne, hogy „a büdös cgny csak
ehhez ért”. Pedig az a roma srác is lehet, hogy szegény és lehet, hogy
nincs elég pénzük kajára, de megkérte az anyja, hogy vigyen haza egy darabot
suli, vagy munka után. Lehet, hogy nappal tanul, éjjel dolgozik, de az is, hogy
intézetis. Mégis ő a b.c., a néni meg a cuki. De miért?
Természetesen tisztelni kell az időseket. Természetesen át kell adni a
helyet a buszon. Természetesen vigyázni kell rájuk mondjuk egy tömegben, nehogy
fellökjük őket. Természetesen lehet nekik segíteni cipekedni, vagy ha pl nekünk
van autónk, de a szomszédban egy nagyon rozzant kis néni/bácsi lakik, akkor fel
lehet neki ajánlani a bevásárlást, vagy a fuvarozást. Ezek egyértelmű dolgok,
mert ha másért nem is, az egészségügyi állapotuk miatt szükségük van ezekre a
dolgokra. De ettől függetlenül, a fontos szabályok, mint pl ne lopj, vagy ne
mérgezz meg másokat, rájuk is vonatkoznak.
Ti hogy álltok ehhez a két történethez?
Majd akkor fogom tisztelni az időseket,amikor ők sem néznek szarba. Már bocsánat. Én termelem a nyugdíját. Ha le akarok ülni a buszon 12 óra munka után,akkor bizony marhára le fogok ülni,ah csak mellette van hely. És ha kell elpakoltatom vele azt a rohadt krumplis szatyrot,mert nem vett neki bérletet. Meg majd ha nem lök fel a buszon én is kedves leszek. Vagy ha nem áll be elém pofátlanul a 20 kiló farháttal...
VálaszTörlésHogy csak mindennapos dolgokat mondjak.
A másik meg, amitől hányok,amikor rám tehénkedik a buszon a nyugdíjas.... Hát anyád...
Egészen addig,ameddig ŐK nem képesek kulturáltan viselkedni,egy egész élettel a hátuk mögött,addig tőlem se várják el az előzékenységet....
Persze, vannak végletek. Én pl nagyon alacsony vérnyomással vagyok megáldva, így reggelente alig élek kb. Volt többször is konfliktusom ebből, de reggel pl semmi pénzért nem adnám át a helyem, mert elájulok állva. Még gimiben volt egy eset, szokásos reggeli tömeg a buszon, mentem suliba, és szerda, piacnap. 2 banyatank, plusz egy kva nagy szatyor irdatlan szagú virággal felszállt a néni, megállt előttem, és közölte, hogy "Állj fel, mert le akarok ülni." Mondtam neki, hogy ne haragudjon, szívesen megfogom a csomagját, v vmi, de nem tudok felállni, mert rosszul leszek. Erre nekiállt kiabálva hőbörögni, hogy én őt megkárosítom és nem engedem leülni... Az egész busz engem szidott, meg anyázott. Olyan kellemetlenül soha az életben nem éreztem magam, addig és azóta sem. Mai fejemmel és pofámmal biztosan visszaszólnék, de akkor 12 évesen... Fú, vagy egy hétig rettegtem buszra szállni. Valahol ott indult el bennem ez a "nem csípem az időseket" dolog.
TörlésIdősek otthonában dolgozom, találkozom jó néhány időssel. Vannak jó és rossz élményeim, valóban nem vagyunk egyformák. Azt viszont, hogy megüssön, rugdossa az ápolókat azt nem tűröm el. Olyankor persze vissza kell fogni magunkat, de borzasztó nehéz.
VálaszTörlésMegértem azt is, hogy igénylik a törődést, de a törődés a családdal kezdődik(ne)!!! Most, hogy itt a Karácsony a nyakunkon, észrevehető, hogy kit visznek haza, kihez jönnek, mennyi időre és elkeserítő a helyzet.
Egyébként vegyes a véleményem a két helyzettel kapcsolatban. Én is megértem a bácsit, de a körülmények azok... ajaj...
A lopás. Ha már 90 éves, akkor valószínűleg már demens, nem biztos, hogy tudta mit tett.
Nem az a kérdés, h tudja-e, mit tett, hanem, h egyenlő elbírálásban részesül-e. Lehet enyhítő körülmény, ha baj van a fejével, de ne ússza meg tárgyalás nélkül. A bácsi meg tényleg, onnantól, h nem kért a segítségből, tökre nem izgat. Ha annyira az élete lett volna a cuki, örült volna, hogy folytathatja, akkor is, ha megalázó elfogadni más pénzét. Bár szerintem nem az, de mindegy.
TörlésEgyébként nem semmi munkád van, én szerintem pár óra alatt kikészülnék, mind lelkileg, mind fizikailag. Le a kalappal, de tényleg!
Ez nagyon érdekes cikk lett örülök hogy írtál róla.:)
VálaszTörlésVannak nagyon aranyos öregek is akik kedvesek, ahogy ez minden korosztályra igaz, de ugyanúgy minden esetben vannak olyanok akik többnek érzik magukat és azt hiszik hogy nekik mindent szabad.
November végén állítólag egy 88 éves bácsi öngyilkos lett(?) a hármas metrónál, előtte megölte a feleségét is akivel rengeteg éve együtt lehettek már, nem tudom hogy mi igaz ebből de érdekes,hogy mitől kattanhatott be ennyire.
Lopni meg pofa nélkül tudnak az emberek akár így is, most hogy ki vannak pakolva a szaloncukrok, nagyobb bevásárló központokban jól belemarkolnak felnőttek és öregek is és ott eszegetik mintha ingyen lenne.
Meg az emberek nagy része csak mondani tudja hogy segíteni kell, de rá se néznek senkire ha rosszul lesz. Pedig nem nagy dolog akárkitől aki már ránézésre is látszik hogy baj van vele megkérdezni hogy hogy van esetleg mentőt hívni. Nyugatinál egy néni egyszer összeesett, alatta volt egy fehér bot is, de senki nem segített neki, pedig még csak nem is hajléktalan volt..
Persze hogy vannak aranyosak, csak sajnos nem ez a jellemző. Mindig kiakadok azon, amikor úgy van beállítva, hogy aki 70 év fölötti, az jó ember, mert mennyit tapasztalt, aki meg fiatal, az bűnös és rossz. Hát nem tudom, miért lenne jobb ember nálam mondjuk egy exnáci, aki x embert lazán kinyírt, vagy akár csak egy olyan papa, aki 40 év házasságból 20-ig csalta az asszonyt. Biztos nagyon nagyképű vagyok, de szerintem tisztességesebb és becsületesebb vagyok sokaknál...
TörlésAz összeesős, rosszullevős téma nálam nehéz, mert én pl nem merek odamenni. Egyszerűen nem bírom a betegségeket, filmekben, sorozatokban is kiakadok, ha valaki pl hány. Volt már, h nagy kedvencet emiatt hagytam abba. Élőben ez nyilván még durvább, és őszintén szólva, ismerőstől is inkább elugrom, ha rosszul van, mint h közelebb lépjek. Szar dolog, és mindig bűntudatom van, de képtelen vagyok nagyon beteg, vagy magatehetetlen emberekkel bármit is kezdeni. :( Hülye fóbiák!
Engem valamiért mindig olyan kellemetlen érzés jár át, ha meglátok egy idősebb embert. Valószínűleg legbelül sajnálom, mert bár még messze vagyok attól a kortól, kissé félek az elmúlástól (hát annyi baj legyen..majd kinövöm :D ). De annyira átéreztem azt, amit írsz és ugyanez a véleményem a dologról. Attól, hogy valaki idős, nem lehet felhatalmazva arra, amit senki más nem tehet meg. Ráadásul rengetegen valóban ellenségesek és bunkók tudnak lenni, ha például nem engeded előre a sorban (engem pár hete az öreg bácsi a bevásárlóközpont kasszájánál beszorított az én és az ő kocsija közé, de olyan erővel nyomta rám, amikor én már nem tudtam hova menni tovább az előttem állótól, hogy elgurult a gyógyszerem, bár utólag visszagondolva biztosan szóvá teszem, de inkább nem reagáltam indulatosan, akármennyire is éreztem a késztetést). Hasonló esetekkel szerintem mindenki találkozik rögtön, ahogy kilép az utcára, ami elkeserítő. Ezek az emberek mind dühösek és elkeseredettek legbelül, biztosan vágynak egy kis figyelemre is, de az, hogy ne érezzenek lelkiismeret furdalást, ha fájdalmat okoznak a másiknak, mert a botját beleállítja a lábába vagy végighúzza rajta a gurulós kosarát nonszensz. Már ha ránézel egy idősebb emberre leszűrhetsz mindent szerintem a tekintetéből, hogy jó szándékú-e vagy sem. Ahogyan én fiatalabbként megadom neki a tisztelet, úgy gondolom , ugyanaz járna vissza, ha például átadom nekik a helyem, akkor még ne flegmázzon nekem ott, hogy egyáltalán hogy volt merszem leülni, mert nekem nincsen jogom hozzá..
VálaszTörlésHát akkor most én leszek a köcsi, de én úgy bánok az idősekkel, ahogy a saját nagyszüleimmel bántam. Nem mindegyik cuki meg hasonlók, de akkor példának hozhatnám a gyerekeket is. Ha a gyerek rúg, csíp, harap, szemtelen, arra általában legyintünk, de ha egy idős teszi, arra már nem. Lehet azért, mert ők mondhatni felnőtt testbe zárt gyerekek. Engem is állítottak fel buszon, lökdöstek, stb., de akkor is úgy vagyok vele, hogy ők leéltek egy életet. Elvesztették a szüleiket, testvéreiket vagy párjukat, ha volt nekik. Megvannak a nyűgjeik, amihez esetleg még valami betegség is társul. Lehet hogy 40 évből 20 évig csalta az asszonyt, vagy tisztességtelenül élt, de szerintem megéri ennyire figyelni egymásra. Ami még baj szerintem, hogy általánosítanak egy rossz tapasztalat miatt. Én tisztelem őket, ha valamit gázoskodnak akkor szólok nekik, de türelemmel fodulok hozzájuk, amennyire tudok. Remélem nem sértek meg ezzel senkit, nem is szándékom, csak ezt a szemszöget is szerettem volna kifejteni.
VálaszTörlésNem vagy "köcsi", de egyébként a poszt nem arról szól, hogy minden idős embert utálok, hanem konkrétan erről a két esetről... Értem, h a kommentekre reagáltál, de na. :D Amúgy nyilván én sem esek neki senkinek csak azért, mert ősz a haja, de nem is fogom emiatt extrán tisztelni, csak éppen annyira, amennyire mindenki mást.
TörlésRonihoz hasonlóan érzek. Megértem a felháborodott kommenteket is, hiszen én sem vagyok angyalból, idős emberek vesznek körül a munkámban, ápolónőként, és a mindennapi élet során is, és bizony, sokszor nincs energiám azt a plusz türelmet megadni nekik, amire hitem szerint egy leélt élet tapasztalatai miatt járna nekik. Én az embert, és a tapasztalatokat tisztelem bennük, igyekszem türelemmel kezelni a gyengeségeiket. Ez plusz energiát igényel, nem mindig vagyok képes rá, de igyekszem. Ha konfliktusba keveredem, utólag sokáig érzek lelkifurdalást, mert cselekedhettem volna másként.
VálaszTörlésEz mind rendben van, de a szabályok attól még vonatkoznak rájuk is. Az embert jó esetben a 30, a 20, de az 1 évesben is tiszteljük, nem? Dehogynem!
Törlés