A 10 legjobb dolog a házasságban (szerintem)



Sokak szerint „csak egy papír”, felesleges, semmin nem változtat, vagy egyenesen csak bajjal jár, hisz „úgyis válással végződik”. Közeli ismerőseim között is akadnak olyanok, akik sosem akarnak megházasodni, nem tudják elképzelni magukat a jövőben egyetlen férfi vagy nő oldalán. Akkor sem, ha egy teljesen jól működő, kívülállóként a házasságra is megérett kapcsolatban élnek éppen. Nincsen ezzel semmi baj, én legalábbis szeretem, hogy különbözően gondolkodunk, mi emberek, hiszen így van miről beszélgetni, vitatkozni. Milyen unalmas lenne, ha nem így lenne! :) Minden esetre én megrögzött házasságpárti vagyok, és több éve boldog feleség, így saját tapasztalatokkal is bírok, mind a pozitív, mind a negatív dolgok terén. Ezúttal pozitív dolgokról szeretnék írni és arról is fogok. :)




1. Talán a legfontosabb, legjobb dolog az egészben, az érzelmi biztonság érzete. Persze ez meglehet egy papírok nélküli kapcsolatban is, de mégis: az, hogy az ember, akit szeretek, aki mellett ki akarok tartani, valószínűleg ugyanúgy érez és gondolkodik velem kapcsolatban, mindennél boldogabb érzés. Márpedig ha megkérte a kezem/elvett feleségül/igent mondott/hozzám jött, akkor valószínűleg ő is egy életre tervez. :)


2. Nem kell megjátszani magunkat. Nyilván nem arról van szó, hogy kulturálatlanul, gátlások nélkül létezünk egymás mellett, de azért akkor sem omlik össze a világ, ha az ember lánya betegen, smink nélkül, lepattogott körömlakkal és zsíros hajjal mutatkozik a férje előtt. Szerintem legalábbis. :D


3. Törődünk egymással. Gondolok itt arra, hogy ha beteg az egyikőnk, a másik tuti főz húslevest és a teásbögrékkel is szaladgál a konyha és a háló között… Vagy akár arra is, hogy amikor kb havonta rátör az ember lányára a csoki zabálhatnék (vagy csak nekem függ össze a ciklusom és a csokievés?), akkor szinte kérni sem kell, jön a csoki magától haza. :) De ide sorolhatnám azt is, amikor pl a katolikus férjem böjti szokásainak megfelelően főzök, és az adott időszakban nem készítek húsos ételt péntekenként.





4. Félelemérzet nélkül tudunk véleményt ütköztetni. Persze ez relatív, de én pl kifejezetten szeretek vitatkozni. Nem veszekedni, vitatkozni. Mert igenis van különbség, és a vita kifejezetten építő és jó dolog szerintem. Viszont könnyen átalakulhat veszekedésbe, ami, ha nem áll stabil lábakon a kapcsolat, ijesztő lehet. Mert mi van, ha túl messzire merészkedünk, mi van, ha olyan szalad ki a szánkon, amit már akkor megbánunk, amikor még jön kifelé a hang belőlünk? Egy lazább kapcsolat nem biztos, hogy túlél 1-1 durvább ütközést, házasként viszont – jó esetben – tudja az ember, hogy idővel úgyis beáll a béke. (Nyilván itt egy jól működő házasságról beszélek, nem az amúgy is válás szélén táncolókról.)



5. Nincsenek felesleges játszmák. Nem mondom, hogy sosem próbálunk egymásra kicsit hátulról hatni, de alapvetően nem kell semmi amcsi romkom-jelenet. Nem kell várni 2 napot, míg felhívjuk egymást, nincs annál a labda, aki az utolsó szót kimondta… Egyszerűen az egyikünk nyit, ha kell, a másik meg reagál rá.  Természetesen, lazán, őszintén. :)



6. Túl vagyunk a nagy vitákon. Jó esetben legalábbis előjön az esküvő előtt a gyerek, a vallás, a lakás-bérlés vagy vásárlás, a munka, a hobbik, stb témaköre. Ezekben a kérdésekben szerintem alapvetően jó, ha egyetértünk, vagy legalábbis el tudjuk fogadni teljes mértékben a másik véleményét. Persze ez a gyerek és a lakás-kérdésben nehézkes, mert jó esetben mindkettőt együtt „csináljuk”. :D



7. Ismerjük egymás hibáit. Mi sem vártunk sokat az esküvővel, kb másfél éve voltunk együtt a „nagy nap”-on, de azért tudtuk a főbb dolgokat. Ő is tudta, hogy én nagyon lusta vagyok, és én is, hogy ő csámcsog. :D Meg hogy ő szeret néhány olyan zenekart, akiktől engem a hideg kiráz, én meg olyanokat, amiktől őt. (Szerencsére van középút is. :D ) Persze vannak meglepetések összeköltözéskor, ami jó esetben (szerintem) a házasságkötés után történik csak meg, de alapvetően ha már eljutunk a házasságig, akkor ismerjük egymás problémás tulajdonságait, és jó esetben el is fogadtuk őket. :)



8. A belső poénok. Ez is olyan dolog, ami nem csak házasoknál, sőt, nem is csak szerelmi kapcsolatban van jelen, mégis egyértelműen ezek a mi kis szerelmetes belső vicceink a legjobbak szerintem. Vannak dolgok, amikben semmi extra nincs külső szemlélő számára, mi viszont mégis röhögő görcsöt kapunk, amint összenézünk, de ha mással vagyunk, akkor is elmosolyodunk és este elmeséljük, tudva, hogy a másik is érteni fogja a poént. :D Imádom, amikor többedmagunkkal vagyunk valahol és valamit meglátva összenézünk és pukkadozunk a nevetéstől. :)





9. Tudjuk, mit szeret és mit nem a másik. Ezzel elkerülhetők azok a kínos meglepi vacsorák, amikor pont azt a kaját sikerül kiválasztani a receptek közül, amit a másik ki nem állhat, vagy hogy olyan virágot vesz esetleg valaki, amire a másik allergiás. Persze változik az ízlés, de azt is nyomon lehet követni, így alapvetően tudjuk, mivel tudunk örömet szerezni egymásnak. :)


10. Nem kell magyarázkodni, bemutatni, elszenvedni a külső véleményeket. Egy idő után ugyanis minden barát és rokon megismeri a párunkat, és jó esetben bele is törődnek a választásunkba. :D Nagyon szeretem, hogy nincsenek már a színen a kínos hány embernek szólt a meghívás?/mit gondolsz róla?/együtt vagytok még? és társaik… Mindenki tudja, hogy vagyunk egymásnak és összetartozunk. :)



Tudnám még folytatni, de talán ezek a legfontosabb dolgok szerintem. Azért nagyon érdekel, ti hogy látjátok a dolgot, illetve hogy mivel egészítenétek ki a listát. :)

Örökkékékazég

5 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszett a bejegyzés, és ezeket a pozitívumokat én is tapasztalom a házasságomban. :) Még talán azt tudnám említeni, hogy nap mint nap megmelegíti a szívem a gondolat, hogy a férjem lesz az apukája a gyermekeimnek, és az is, hogy a házasságban vállaltuk, hogy sok-sok év múlva együtt leszünk majd egy cuki öreg mamika-papika páros. :)

    VálaszTörlés
  2. Gyakorlatilag ezek megvannak nálunk is ès eddig is meg voltak. Igaz, hamarosan mi is esküszünk, de inkább ezeket a jellemzőket a komoly ès kiegyensùlyozott párlapcsolatra ìrnám, nem kifejezetten a házas èletre:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Alapvetően igaz, de egyrészt az a cím nem hangzott volna túl jól. :D Másrészt számomra a teljesség csak a házasságban van. Nem tudom, miért alakult így ki nálam, de valahogy sosem vonzottak az ideig-óráig járások, én mindig is a férjemet kerestem mindenkiben. :) Gratulálok nektek előre is, sok boldogságot! :)

      Törlés
  3. Gyakorlatilag ezek megvannak nálunk is ès eddig is meg voltak. Igaz, hamarosan mi is esküszünk, de inkább ezeket a jellemzőket a komoly ès kiegyensùlyozott párlapcsolatra ìrnám, nem kifejezetten a házas èletre:)

    VálaszTörlés

Örülök, ha leírod a véleményed, kérlek tedd is meg! Amire figyelj: ne tartalmazzon trágár szavakat, ne legyen sértő sem rám, sem más kommentelőkre, vagy bárkire nézve. Ha nem értesz egyet, azt is írd le, de kulturáltan! :) Ha nem jelenik meg az írásod azonnal: ne ijedj meg, moderálás után ott lesz, ha betartottad a fent kérteket! :)