3 függőséget okozó, gyűjtögetni való dolog (szerintetek)


Mikor a 3 nélkülözhetetlen sminktermékről szóló posztot írtam, nem gondoltam, hogy akkora sikere lesz. Már a kérdés feltételekor kételkedtem, hogy bárkit is érdekelni fog a lehetőség, és nagyon meglepődtem, hogy mégis mennyi e-mailt kaptam. :) Aztán nekiálltam összerakni, elolvasni az irományokat a képekkel és annyira élveztem, hogy már a készítés közben megfogalmaztam magamban: ha nektek is tetszeni fog, szokássá alakítom a dolgot és bizonyos időközönként fogok ilyen kis gyűjtőmunkákat végezni, majd posztolni az eredményről. A visszajelzéseitek pedig csak megerősítettek ebben, így akkor eldőlt a folytatás. Lényeg a lényeg: mikor az új külsőt és belsőt kapta a blog, kapott egy saját menüpontot a dolog, szóval dobpergééés: a 3 leg (szerintetek) rovat állandó lesz! :)


Nem húzom tovább a szót: a mostani téma a gyűjtögetés és a függőségek, amit én szintén képtelen vagyok 3 pontba összefoglalni, de a poszt végén most én is leírom, mit írnék erre a kérdésre. :) Vágjunk is bele! :)


- Halmozom a fátyolmaszkokat. A kedvenc arcápolóim, minden változatot szívesen kipróbálok, hetente kétszer csodás relaxálást biztosítanak és nagyon sokat javítanak a bőröm állapotán.
- Egy vörös rúzsra sosem tudok nemet mondani, hiába van már legalább 15 hasonló árnyalat a fiókomban, mindig kell egy új darab.
- A piros körömlakkok szintén vonzanak, 90 %-át ők teszik ki a gyűjteményemnek.
+ 1: Imádom a nagyméretű fülbevalókat, régebben hetente vásároltam őket, ma már igyekszem a meglévőket hordani, váltogatni. Mostanában a statement nyakláncok rabolják el a szívemet, lassan, de biztosan épül fel a tárházam belőlük.





"MI AZ A 3 DOLOG, AMIT MÁR-MÁR FÜGGŐKÉNT GYŰJTÖGETTEK?". Íme az enyémek:

1. A könyvek! Szeretem a könyveket. Szeretem ahogy a polcomat díszítik, szeretem olvasni is. Sokkal jobb, mint a monitor. Természetesen van az a méretű könyv, amit egyszerűbb lenne mondjuk ebook olvasón olvasni, de ha tetszik a könyv, akkor az kell eredetiben! Imádom őket!

2. Ami még szintén kell eredetiben, az a CD. Ma már az eredeti CD is merchandise-nak számít, mint a zenekaros póló. De úgy vagyok vele, hogy ami zene tetszik, az előadó/zenekar nagyon betalál nálam, az kell a polcra. Ezzel is támogatom a nekem tetsző zenészeket. Ezzel persze a Férjem fertőzött meg. Szép kis gyűjteményünk van már. Ő még a koncertjegyeket is gyűjti, és amióta együtt járunk koncertekre, duplán vannak meg a jegyek. :D Bár az e-ticket világában sajnos ez is egyre nehezebben kivitelezhető. Főleg szép, dizájnos, nyomtatott jegyet szerezni.

3. Most gondolkozom, van-e valami harmadik. Régen gyűjtöttem bélyegeket és szalvétákat is, ezek még megvannak, de már réges-rég nem vagyok ráfüggve. Azt hiszem, már csak az élmények és tapasztalatok maradtak. Azokat gyűjtjük még! Most is, ha ránézek a naptáramra, túlcsordulásig vannak a hétvégék programokkal. :)
 
 

A kedvenc otthoni hobbim a vasalás. Mióta új vasalóm van, azóta minden vasárnap este 8 órakor nekiállok vasalni. Mindenki, aki ismer, csodálkozik ezen és nem tart igazán százasnak, de nem bánom. Ez olyan hobbi számomra, ami igazán függőséget okoz
Két dolgot gyűjtök igazán.
Mindig grafomán voltam, így annyi napló, füzet, notesz van itthon, ami elegendő lenne még harminc évre. Imádom, hogy színesek, különböző méretűek, vidámak, mintásak. Bármerre járok, mindig találok egyet, amihez hasonlóm még nincs, így mindig úgy érzem, hogy be kell gyűjtenem nehezebb időkre
A másik, ami mániává nőtte ki magát nálam, a „tekerős” emlékérmék gyűjtése. Bármerre utazunk, mindig figyelem, hogy látok-e olyan szerkezetet, aminek segítségével emlékeket vihetek haza például a CSI kiállításról, az állatkertből, Balatonról, Egerből vagy Bécsből egy kevés aprópénz árán.

http://napikincsek.blogspot.hu/?m=0


 
3 függőségem:
1, Nincs olyan hét, hogy ne keresnék fel egy régiségkereskedést, ócskást vagy bolhapiacot, és mindig valami kinccsel térek haza, westerncsizmával, viktoriánus fazonú fűzővel, zsebórával, óralánccal, ékszerekkel, csak hogy az utóbbi hónapok zsákmányából szemezgessek. A dolgok, amiket ott találok, nem csak egyediek, megismételhetetlenek és különlegesek, de úgy átjárja őket a történelem, hogy szinte érezni azt a súlyukon. Maguknak a boltoknak a felkutatása is kalandos, Budapesten ugyan bőven akadnak régiségboltok (bár néha nagyon el tudnak bújni pincehelységekben vagy tetőterekben), vidéken ez kicsit nehezebb. A nagyobb városokban hetente szokott lenni bolhapiac, de a hivatásos ócskásokat, főleg mivel nem mindig teljesen legális a dolog, nem egyszerű megtalálni. A kedvenc lelőhelyem az Ozora nevű kis falu, Budapesttől kényelmes 130 km-re, ahol nem csak a híres/hírhedt goafesztivál az egyetlen érdekesség: minden hétvégén az egész falu átalakul kirakodóvásárrá, ahol minden van. Minden IS. Egyik látogatásunk alkalmával láttunk egy világháborús repülőből származó légcsavart, az eladó pedig látva érdeklődésünket megjegyezte, hogy tud még szerezni hasonlókat. A keresgélés-válogatás-gyűjtögetés olyan élmény, ami nélkül nem tudnék élni.

2, A horrorfilmek nekem olyanok, mint másnak a testmozgás: kikapcsol, megnyugtat, segít levezetnem a feszültséget. Amik a valóságban nyomasztanak, a gázszámla, a munkám, az iskola, a felvételi, nyelvvizsga, költözés, politikai helyzet, üvegplafon, szmog, tömegiszony, pánikroham, whatnot nem kézzelfogható, és nem egyszerűen legyőzhető dolgok -- ellenben a filmbeli gonosszal, ami bár ugyan ezeknek a metaforája, megfogható, legyőzhető. Ha voltatok már moziban ilyen filmen, ti is tapasztalhattátok, hogy egy jobb jumpscare után először mindenki felsikít, aztán kacagni kezd, és a film végén is felszabadultan nevetve, beszélgetve vonul ki a közönség. Ez azért van, mert miközben a vásznon legyőzték a szörnyet, ők is megszabadultak a saját szörnyeiktől. Ha feszült vagyok, elég megnéznem egy horrorfilmet, és máris jobban leszek. Jobb, mint bármilyen nyugtató.
3, A harmadik legnagyobb függőségem -- mert ezeken kívül is bőven akad -- az írás. Mily meglepő. Minden mozzanata addiktív. Az előzetes anyaggyűjtés (ami a verseknél és fikciós írásoknál éppoly fontos, mint egy cikknél vagy esszénél) a tudásszomjamat elégíti ki, a struktúra megalkotása az esztétikai érzékemet simogatja, maga az alkotási folyamat, a mondatok megformálása olyan, mint a teremtés, és természetesen a pozitív kritika is felemelő érzés. Olyan az írás, mint a drog, ha egyszer belekóstolsz, egyre több és több kell. Vagy még inkább olyan, mint kurvának lenni: először csak a barátaidnak csinálod, aztán pénzért, aztán azért, mert semmi máshoz nem értesz.




Függőségeim:

- megőrülök a csokiért és gyengéim a sütemények
- komoly netfüggésben és grafomániában szenvedek, a cikkeim elolvashatók itt: www.facebook.com/szeleslaszlogabor
- imádok digitális grafikákat készíteni, a grafikáim megtekinthetők itt: www.facebook.com/szeleslaszlogaborart
Imádok sztárokról és feltörekvő tehetségekről írni, emellett több éve foglalkozom digitális grafikával.
Régen gyűjtöttem még: hazai és külföldi sztárok aláírásait, dedikált fotóit(a '60-as,'70-es évekből rengeteg van.)


Szerintem senkinek se kell bemutatni, hogy az alkohol milyen káros és rombolja az agysejteket, agresszív leszel tőle és egy komoly függőségi betegség.
Rengeteg baleset, családon belüli bántalmazás, konfliktusok okozója a szeszes ital felnőtt körökben. A csapból is az folyik, hogy csak mértékkel szabad alkoholt fogyasztani és tizennyolc éven felüliek ne igyanak. Viszont mi vezet rá egy fiatal korút, hogy mégis igyon? Sok kiskorú a társaság végett csinálja,”ha már mindenki, akkor én is” alapon, páran pedig ettől akarnak „nagynak, menőnek” látszani. Bár én már a tizenkilencedik életévemben vagyok, mégis kissé függök az alkoholtól. Jó ideig nem ittam semmilyen mértékben szeszes italokat viszont újra hozzájuk nyúltam. Először csak, mert annyira kínálták és úgy gondoltam, hogy egy pohár nem árt aztán persze jött a többi is magától. Mostanra azon kaptam magam, hogy egy hétvége sem telik el úgy, hogy ne fogyasszak alkoholt. Egyszerűen nem tudom jól érezni nélküle magam nagyobb társaságba, például egy szórakozóhelyen és feszengek. Ezzel még úgy érzem, önmagába nem lenne gond, ha ténylegesen annyit innék, amennyi ahhoz kell, hogy ismeretlen emberek között felengedjek kicsit, de ettől jóval többet iszom és múlt hétvégén érkezett el a pillanat, hogy azt mondtam: „Kevesebbet fogok inni” s most hétvégén két pohárnál meg is álltam. Remélhetőleg a jövőben is elég kitartásom lesz ahhoz, hogy megállt parancsoljak magamnak és nem esek megint vissza… de tudom, hogy nem könnyű feladat áll előttem. Egyébként az alkohol fogyasztáshoz kapcsolódó gyűjteményem is található a polcon, mi különböző üres dobozos és üvegeses alkoholos italokat tartalmaz. Nem tudnám, igazából ésszerű magyarázattal megindokolni miért tartom meg őket, hiszen egyáltalán nem vagyok, rá büszke mégis fent ékeskedik a polcomon. Normális esetben ki kellene dobnom a szemetesbe mégis mindenegyes buli után a legtöbb üres üveg, doboz a polcomon köt ki. Vajon miért? Nem tudom magam sem, de nem hinném, hogy ez „normális” lenne.
Ezen kívül csak egyetlen egy függőségem van, a világ legnagyobb függősége, ami szerintem nem is gyógyítható és nem is kell kezelni. A szerelem. Lehet most nevetni, kacagni, de így igaz. Mikor szerelmesek vagyunk, akkor a valóságban egy csomó kémiai reakció folyik le bennünk, ami kiváltsa ezt az érzést, mindenki átélte szerintem már ezt. Számomra olyan mintha egyfolytában be lennék drogozva. Egész nap energikusnak, vidámnak érzem magam, állandóan az utóbbi időszakban boldognak is és folyton csak egy személy hiányát érzem, a többi problémám apróságnak tűnik az mellett, hogy a párom nem lehet velem. Lehetséges,hogy most túlságosan is ragaszkodok hozzá és pont ezért is nevezzem függőségnek a szerelmet,de ez a sokak által „ rózsaszín felhős”-nek nevezett időszak,amit nem is kell és nem is lehet gyógyítani. 




Rengeteg féle fajta függőségem, rákattanásom, őrületem van, de most maradjunk a beauty témánál és nézzük azokat, amik a függőség és vagy a mánia definícióját már megtestesítik.
3 dolgot kell ma kiemelnem és nem nehéz, pontosan 3 van, amit gondolkodás nélkül meg tudok nevezni.
Az első a szemhéjpúder, vagy valamilyen szemfesték. Egyszerűen nem lehet belőle elég. Fukar vagyok és nem szeretek mono cuccokat venni, de ha hozzám szól egy szín, azt nem tudom otthagyni.
A második a szemceruza, ami lényegében ugyanolyan, mint a szemhéjpúder. Igen kell a 10. kék, mert teljesen olyan még nincs. A szemcerka függőségem viszont nem korlátozódott a „normális” színekre, így van sárga vagy diszkókék is.
Az utolsó és talán legkedvesebb függőségem az ecsetgyűjtés. Vegyük ezt befektetésnek és akkor már nem is hangzik olyan rosszul. Látok valami újat, új formát, új típust, akkor azt meg kell vennem. Érezni akarom azt az ecsetet, tudni, hogy milyen. Utána pedig mosni, és mosni. Ezt akár +1 függőségnek ide is tehetném, igen, az ecsetmosás. Mániám kétnaponta minden koszos ecsetet kimosni. 


Ezek lennének a függőségeim, vagy a gyűjtésmániám. Szerencsére nem romlandó dolgokról van szó, és nem is érzem rosszul magam miattuk. Talán még a kóros fokozatba se estem bele, bár ezt nehéz megmondani. 




És akkor a végén én is bevallom: hihetetlen módon függő és gyűjtögető alkat vagyok... Szépség vonalon, szerintem túl sok a palettám (14), a körömlakkom (kb. 180), az ecsetem(kb. 60) (és már kinéztem 3 új készletet :D ), a parfümöm (11) és a pirosítóm (13). Ja, meg a rúzsom is (37). :D A tusfürdőket is halomra veszem, mert mindig félek, hogy limitált egy illat és eltűnik, így gyakorlatilag mindet megveszem, ami tetszik (kis túlzással). Lassan a kézkrémekkel is ez a helyzet, talán 8 van éppen kibontva, plusz 4-5 db még vár a sorára. Viszont, régen az ajakápolókat is ezerszámra vettem, mostanában viszont tényleg csak akkor, ha szükséges. :) Vagy ha túl cuki a csomagolása, hogy otthagyjam. :D :D

Egyébként pedig gyűjtöm a fülbevalókat (kb. 120), az emlékérmeket (kb. 40), a hűtőmágneseket (kb. 80), a wc papír gurigákat (óvónéni betegség) és a szalvétákat (min. 300 db). Hát innen a téma... :D 


Ti mit gyűjtötök már-már függőségként? :)







Örökkékékazég

10 megjegyzés:

  1. Lady Charlotte mindig olyan megrázó dolgokról ír, imádom olvasni a blogját :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen Annie :) Hasonlóan nagy élvezettel olvasom én is a te blogod és különösen a szó kimondó természeted tetszik :)

      Törlés
  2. Végigolvasva a bejegyzést egy kicsit megnyugodtam, hogy nem vagyok egyedül a kattanásaimmal. :) Nálam a micellás vizek játszanak, és újabban a pirosítók + bronzerek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A pirosítók... :D Na igen. :) Engem szerencsére a mic.víz mánia elkerül, használom, de nem vagyok tőlük elájulva, pedig sokat próbáltam már. :)

      Törlés
  3. Nincs is sok cuccod, nekem is van ennyi, sőt ebből-abból több. :D Oké, betegesen gyűjtök highlightereket, ecseteket, lakkokat és ajakkencéket. Meg szemhéjpúdereket, tusokat, spirálokat, alapozót, púdert. Parfümöt. Ebay-kacatokat. Könyveket. És mindig van otthon egy pótpéldány dezodorból, tusfürdőből, samponból, vattakorongból, lakklemosóból, stb. Nem is egy. Jó, ez beteges.:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pótpéldány nálam is van mindenből, nyugi. :D Egyébként szerintem az számít betegesnek, ha már esetleg anyagi gondokat okoz a vásárlás. Szóval ha valaki milliomos/árdos és úgy érzi, h neki kell egy komplett dorgéria ahhoz, hogy igazán nagy legyen a választási lehetősége, akkor miért ne? A beteges inkább az, amikor már máshonnan elvesz azért, hogy valamiből megvegye a századikat. :)

      Törlés
  4. 180 körömlakk, OMG,13 pirosító, akkor most megnyugodtam, simán kispistának érzem magam, és ettől még jól is érzem magam.

    Sosem fogom elhasználni az sem ami van, de valahogy nem nagyon zavar. Jobban érzem magam egy új szemfestéktől, hát akkor miért is ne.

    Amit kommentválaszban írtál, amikor valaki elvesz máshonnan, na az a beteges. Az orosz lányok csinálják ezt. Nem esznek, tróger körülmények között laknak, de a Gucci táska és a Dior rúzs ott figyel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó kérdés, szerintem igen. Az orosz, egyéb szláv lányok nagyon próbálkoznak enőnek tünni és ezzel pénzes pasit fogni.

      Törlés

Örülök, ha leírod a véleményed, kérlek tedd is meg! Amire figyelj: ne tartalmazzon trágár szavakat, ne legyen sértő sem rám, sem más kommentelőkre, vagy bárkire nézve. Ha nem értesz egyet, azt is írd le, de kulturáltan! :) Ha nem jelenik meg az írásod azonnal: ne ijedj meg, moderálás után ott lesz, ha betartottad a fent kérteket! :)