Sokáig gondolkoztam, hogy mi legyen a mai tízes listámban, végül arra jutottam, hogy egy személyesebb bejegyzést készítek nektek. Íme a 10 legfontosabb info rólam és az életemről... :)

 

Zenei ízlésemben elég régimódinak számítok, legnagyobb kedvenceim inkább anyukám, vagy talán nagymamám korosztályának számítanak. Emellett nagyon szeretem a mai magyar popzenét is és a beat műfajért is rajongok. Továbbá megszállott komolyzene hallgatónak is számítok, több operát képes vagyok végigdúdolni, és semmi nem okoz annál nagyobb katarzist, mint hogy meghallgathatom Beethoven 5., vagy Dvorák Újvilág szimfóniáját. Ja de, ha megnézhetem a Bánk bánt. :)

 

Imádok énekelni, több mint 10 évig jártam kórusokba.

23 éves vagyok.

Óvodapedagógus szakon végeztem a főiskolán, de mivel nyelvvizsgát még nem sikerült szereznem, egyelőre nem kaptam meg a diplomámat.

4 testvérem van, ötünk közül én vagyok a legnagyobb.

Amíg anyukámékkal laktam, sosem főztem, akkor kezdtem el a konyhában tüsténkedni, mikor rá lettem szorulva (elköltöztem). Azóta persze ki se lehet robbantani a tűzhely mellől…

Erről biztosan lesz még bejegyzés, de előre elárulom: imádok mindenféle kézimunkát (kötés, hímzés, varrás, stb.), főleg a keresztszemest. Kamasz koromban a Keresztszemes Magazinban is szerepeltek munkáim.

Nehezen fogom vissza magam, ha véleményt kell nyilvánítani, mondhatni túl őszinte vagyok és sokszor nyers is. Ebből főleg gimiben akadtak problémáim: volt olyan év, amikor egy adott tanár óráinak nagy részéből azzal ment el legalább 5 perc, hogy vitatkoztunk egymással. Hozzáteszem, mikor elment a tanár a suliból, én könnyeztem meg a legjobban, sőt, még sütit is vittem be neki. :)

Alig 20 évesen férjhez mentem, ami miatt sokan kételkedve néztek rám, de így 3 és fél év elteltével már azt hiszem, mondhatom: jó döntést hoztam, mert a kapcsolatunk stabil és jól működő. Soha nem is vágytam arra, hogy ideig-óráig legyek valaki barátnője és kapcsolatból-kapcsolatba ugráljak, számomra ez volt a normális, hogy fiatalon hozzámentem a páromhoz.

Rengeteget utaztam már ötödikes korom óta: akkor mentem át másik suliba, ami a lakhelyemtől nagyjából 40 perc buszozásra volt. Így ekkoriban nagyjából napi másfél órát utaztam a buszmegállóba való sétákat is beleszámolva. Főiskolára vonattal jártam, átszállással, az első vonat itthonról kb. 45 perces úttal járt, a másik pedig 1 és negyed óra volt. Mivel levelező tagozaton tanultam, 2-3 hetente kellett mennem, ilyenkor 2 napra, tehát 2 nap alatt utaztam összesen kb. 6 órát (ha a gyaloglást és a vasútállomásokra való buszozást is beleszámolom). A munkahelyemen (amit nemrég otthagytam) volt a legdurvább a helyzet, 3 busszal jártam, 2 átszállással. Ez napi 4-5 órát vett igénybe, mivel borzasztóak voltak a csatlakozásaim. Egyébként szeretek utazni, rengeteg előnyét látom a dolognak, de a rengeteg kieső óra hiányát nem bírtam már tovább.